2009. szeptember 2., szerda

Mi is az a koleszterin?

A zsírok a szervezet alapvető építőmolekulái, ezek közé tartoznak a trigliceridek és a koleszterinmolekulák is. A zsírok különböző vegyületek, ide tartoznak a valódi zsírok, az összetett gliceridek és a glicerin nélküli lipidek. Az utóbbiba tartozik a koleszterin és a szteroid is.


A koleszterin víztaszító, gyűrűs láncú, vagyis szterán vázas szénhidrát. A koleszterint a szervezet a májban állítja elő, illetve táplálék formájában jutunk hozzá. Felszívódása a vékonybélben történik. A sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga. Egy egészséges szervezetben a vérben keringő koleszterin 33%-a származik állati eredetű táplálékból, a többit a szervezet állítja elő.

Mivel a zsírok a vérben nem jól oldódnak, a zsírsavaknak polipeptidekkel kell összefogniuk, amelyek a vízmolekulák számára befogadhatóvá és a vérben szállíthatóvá teszik őket. Az így keletkezett lipoprotein-cseppecskéket összetételük és sűrűségük alapján különböztetjük meg, és a szerepük is eltérő a szervezet koleszterinforgalmában. Normális körülmények között az összkoleszterin szintje a vérben 5,2 mmol/l alatt van.

LDL-koleszterin (low density lipoprotein)

Kis sűrűségű, 45% koleszterint, trigliceridet, foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. Ez szállítja a koleszterint a májból a sejteknek. Amennyiben túl sok termelődik, úgy a felesleg az érfalakon rakódik le, ezáltal elzárva azt, ezért ezt ártalmas koleszterinnek is nevezik.


HDL-koleszterin (high density lipoprotein)

Nagy sűrűségű, 50% fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz. Érfal védő szerepe van, mivel az érfalon lerakódott koleszterint felveszi és visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Ez a "jó" koleszterin.

Stressz esetén a kiserek összehúzódnak, ennek következtében a szövetek oxigénellátása csökken, és úgynevezett szuperoxidok szabadulnak fel. Ezek károsítják az érfalat és az LDL-koleszterint. Ilyenkor módosult LDL-koleszterin keletkezik, melyet a máj LDL-receptorai nem képesek felismerni. A lipoproteineket ilyenkor az érfal falósejtjei próbálják meg eltávolítani, ezeket "habos sejteknek" nevezzük. A habos sejtek az érbelhártya párnaszerű kiemelkedését okozzák. Ez hirtelen vérnyomás-emelkedésre megrepedhet, és a törmelék így a kiserekbe juthat, míg a sérült atheroma helyén vérlemezkék csapódnak ki, és vérrög keletkezhet. Ez a szívinfarktus leggyakoribb oka.

Érelmeszesdés akkor kezdődik, mikor az érfalon lerakódott zsírok kalciumot kötnek meg.

Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok a magas vérnyomás, kóros vérzsírértékek, bizonyos kórokozók, allergiás reakciók, dohányzás, a vér magas homocisztein tartalma, cukorbetegség, idült vesebetegség, elhízás, stressz, genetikai hajlam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése