A sárgarépa jótékony hatása

A sárgarépa az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk, mely egész évben beszerezhető. Alapvető vitaminforrás a szervezet számára. Rendszeres fogyasztása gyógyító hatással van a szem és bőrproblémákra. Magas rosttartalma segíti a belek tisztulását, a salakanyagok lerakódását. Kutatások szeint napi két nyers sárgarépa (20 dkg) fogyasztása átlagosan 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét. Immunrendszer erősítő, regeneráló tulajdonságai is vannak.
Tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A-, B-, C-, E- és K-vitaminokat. Legnagyobb értékét a magas béta-karotin tartalma jelenti, de más karotinokban is bővelkedik. A szervezet a béta-karotint A-vitaminná alakítja át, mely fontos a jó látás és a nyálkahártyák szempontjából.

Az A-vitamin hiányának legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol nincs jelen (A-vitamin). A fejlődő országokban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.

Gyermekkorban hozzásegít a csontozat és a fogazat fejlődéséhez. Ezért is tartalmazza a legtöbb bébiétel.

Savtalanítja a vért, ezzel elősegíti a máj működését. A sárgarépa gyógyítása láncszerű. Ha a máj tisztulása megindult, a bőr szépségén is észrevehető. Mivel a máj raktározza a nehézfémeket, ha le van terhelve a máj, ezek a fémek bejutnak a sejtek közé is. A sárgarépa segít kivonni ezeket a fémeket.

Hatékony immunserkentő, fokozza a csecsemőmirigy működését. Karotinpótlással javíthatók az immunválaszok, napi természetes béta-karotin bevitel jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, akivitását, különösen a T-sejtekét, melyek csökkenése jellemző rák- és AIDS betegeknél. Azoknál a népcsoportoknál, akik étrendjében sok a karotionidban gazdag gyümölcs és zöldség, kevesebb a daganatos betegségek (főleg tüdőrák) aránya. Az étrendi béta-karotin csökkenti a hámeredetű tüdő, bőr, méhnyak, légúti, gyomor és vastagbél daganatok számát.

A sárgarépalé tisztítja a beleket, serkenti a mellékvese munkáját, és ezáltal a hasnyálmirigy működését. Ízületi gyulladás leküzdésében is segít a fogyasztása.

A sárgarépa a legtöbb zöldségélével ellentétben főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers répa béta-karotin tartalmánk csak 25%-t tudja hasznosítani, míg főzve a sejtfalak károsodása miatt és az ételben jelen lévő zsírok miatt több mint a fele hasznosulhat.

Receptek

Látás javítására koktél:
Hozzávalók:
2 sárgarépa
1 narancs
1 alma
Daraboljuk össze és préseljük ki gyümölcscenrifugában. Frissen fogyasztjuk!

Sárgarépakrém leves
Hozzávalók:
(1 személyre):
250 g sárgarépa
1 piroshúsú paprika
fél fej hagyma
fél dl 12 %-os tejföl
1 evőkanál olivaolaj
só, kakukkfű, bors

Elkészítés:
A paprikát sütőben megsütjük, majd 10 percig újságpapírba csomagolva állni hagyjuk, héját lehúzzuk, kicsumázzuk, felaprítjuk. A répát felkockázzuk és hagymával, olivaolajjal, borssal együtt megpároljuk, majd hozzáadjuk a felkockázott paprikát. Mindezt botmixerrel összeturmixoljuk, majd hozzáadjuk a tejfölt és felfőzzük. Kakukkfűvel megszórva tálaljuk.

A munkahelyi stressz ártalmai

Hazánk is csatlakozott egy uniós kezdeményezéshez, amely a munkahelyi egészségfejlesztést igyekszik elősegíteni. A program során a munkaadókat arról próbálják meggyőzni, hogy a dohányzó, helytelenül táplálkozó és stresszes dolgozók által okozott bevételkiesést ellensúlyozni képes a sokszor minimális befektetést igénylő odafigyelés. A magyarok 6-8 évvel élnek kevesebbet, mint az uniós átlag - a fő halálozási ok pedig a szív és az érrendszeri megbetegedések.

A résztvevő országok négy fő területre koncentrálnak:

• az egészséges táplálkozás
• a fizikai aktivitás elősegítésére
• a dohányzásról - és akár az alkoholról - való leszokás támogatására
• a stressz ellensúlyozására, azaz a lelki egészség fejlesztésére.




A betegszabadság vagy táppénz számszerűsíthető kárt okoz, hiszen a munkából kieső dolgozó egyben termeléskiesést is jelent. A helyettesítés túlórával vagy új munkaerő betaníttatásával jár, ami szintén pénzbe kerül. Ugyanakkor az újonnan betanított vagy a beugró munkaerő nem fogja olyan hatékonysággal elvégezni a munkát, mint a lebetegedett dolgozó.
 A dolgozó szempontjából is nagy a veszteség, mivel táppénz alatt nem jár neki a teljes fizetés. 


Nemzetközi kutatás igazolja, hogy a dolgozó egészségébe és jólétébe befektetett 1 euro 2-3 euro nyerséget is hozhat a vállalatnak. De ez nem csupán a foglalkozási ártalmakból fakadó megbetegedések növekvő számára vezethető vissza. Európa-szerte gondot okoz ugyanis az egyre fogyatkozó népesség, azaz a munkaerőhiány is, ami alól hazánk sem kivétel. Egy 800 fős magyar vállalatnál, miután bevezették az ingyenes szűrővizsgálatot, a hiányzások száma 24 ezerről a harmadára, azaz 8 ezerre esett vissza.

Mivel a nap több mint harmadát munkahelyünkön töltjük, így könnyebb ott elkezdeni az életmódváltást. Megoldás lehetne az egészségtudatos munkaszervezés, illetve műszakbeosztás, a folyamatosan igénybe vehető programok, mint munkahelyi masszázs vagy munkahelyi gerinctorna, a koleszterinszegény ebéd, de a legfontosabb az egészség fontosságának tudatosítása a munkaadókban és a dolgozókban egyaránt. Továbbá a dohányzás teljes betiltása úgy, hogy mellette segítséget kell biztosítani a leszokáshoz. Mivel a dohányzó helyiségnek van egy fontos közösségépítő és információ-áramlást elősegítő funkciója is, ezért fontos odafigyelni ezek helyettesítésére, pl. egy csocsóasztallal.

A foglalkozással kapcsolatos megbetegedések okozta halálozásokról nincs pontos statisztika. (A világon évente 60-150 millió új foglalkozási megbetegedést regisztrálnak.) A betegségek egy része ugyanis hosszú, esetenként több évtizedes lappangási idő után jelentkezik, más részüknél pedig nem derül ki a munkahelyi összefüggés. Ezzel együtt mértéktartó becslések szerint hazánkban a halálos kimenetelű daganatos betegségek négy százaléka foglalkozási eredetű. Utóbbi évente a világon több százezer, Magyarországon mintegy 1200-1400 munkavállaló halálát jelenti. Az egészségi állapot ugyan elsősorban az egyéntől függ, de nagy szükség van a támogató környezetre is. A vállalati hozzáállás nagyon pozitívan befolyásolhatja az alkalmazottak egészségi állapotát, mely aztán kihat a produktivitásra, így végső soron a profitra is.

A jövőben várhatóan a stressz és a depresszió lesz a munkahelyi megbetegedések fő okozója, mivel az egyre elterjedtebb irodai munkával egyre gyakoribb a dolgozók pszichoszociális megterhelése is. Felmérések szerint az európai munkaerő egynegyede szenved stressz okozta ártalmaktól. Az ebből adódó megbetegedések, valamint a munkakedv hiányából következő hatékonyságvesztés évente húszmilliárd euró kiesést okoz a kontinens vállalatainak. Magyarországon a munkakiesés egy táppénzes napra vetített kára százezer forint körül mozog. Szakemberek szerint a munkahelyi stressz kiküszöbölésével elkerülhető lenne az - esetenként két hetet is meghaladó - táppénzes hiányzások egynegyede. A stressz egyébként általában vezetői szinten kezdődik. A bizonytalanság, a munkafeltételek előnytelen változása azonban a foglalkoztatottak lelkiállapotát is jelentősen rontja, csökkentve ezzel munkakedvüket és fokozva a betegségekre való hajlamukat. Az alkohol sokszor a stresszoldás alternatívája, így a nagyobb feszültséggel járó - vezetői és döntéshozói - munkakörökben növekszik az alkoholfogyasztásra való hajlam.

A munkáltatók számára ez főleg a termelékenység romlása, a hiányzás és a balesetek miatt aggasztó. A rendszeres fizikai aktivitás viszont csökkenti a stressz okozta depressziós tüneteket is, amelyek ma már egyre gyakoribbak munkahelyeken. A jobban teljesítő csapatban javul a belső kommunikáció, a pozitív légkör hatására pedig erősödnek a munkatársi kapcsolatok légkör hatására pedig erősödnek a munkatársi kapcsolatok.