A B-vitamin komplex jelentősége

A vízoldékony vitaminok közé tartozó B-vitamin csoport tagjai a B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B5-vitamin (pantoténsav), B6-vitamin (piridoxin), B12-vitamin (cianokobalamin), a biotin és a folsav. A táplálékkal felvett B-vitaminok a vékonybélből szívódnak fel, és különböző biokémiai folyamatok motorjaiként alapvető fontosságúak a szervezetben. Nagyon sok irányból hat az egészségre. Befolyásolja az energiakészletet, a hangulatot és a viselkedést, valamint az olyan degeneratív betegségek kialakulását, mint a szívbetegség vagy a rák. A B-vitaminhiány először mindig pszichológiai tünetként jelentkezik. Ezek között szerepelhet például az ingerlékenység, a harag, és hogy az illető nehezen birkózik meg az otthoni, illetve a munkahelyi problémákkal. A B-komplex vitaminokat régóta úgy tartják számon, mint stressz-oldó tápanyagokat. Fontos szerepet töltenek be az idegek és az agy egészségének fenntartásában, ezért hiányuk jelentősen befolyásolja az idegrendszer működését.

A B-vitaminok közül néhány, mint a B1, a B2 és a B3 központi jelentőséggel bír abban a folyamatban, amiben a táplálék energiává alakul át a szervezetben. A B3-vitamin magas dózisban javíthat a skizofrénián, amely egy kínzó mentális betegség. A B6-vitamin és a folsav csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.

• A B-vitamin javítja a kedélyállapotot
• A B-vitaminok enyhíthetik a migrénes fejfájást
• A B-vitamin csökkentheti a koleszterinszintet
• A B-vitaminok és a sclerosis multiplex: Számos tanulmány bizonyította mar, hogy az e betegségben szenvedőknek többek között állandó B12-vitamin hiányuk van.
• B-vitaminok és az ízületi gyulladás: B12 enyhíti a csontízületi gyulladást, a B1-, a B2- és a B12-vitaminoknak fájdalomcsillapító hatása van.
• A B-vitaminok javítják a memóriát: az idősödő emberek, akik a szenilitás jeleit mutatják, B12-vitamin-hiányban szenvednek. A vitaminkúra hatására a mentális képességek javultak.
  

B1 (tiamin)
B1-vitamin létfontosságú minden sejt normális működéséhez, különösen az idegsejtekéhez. Aki dohányzik, iszik, vagy sok cukrot fogyaszt több B1-vitaminra van szüksége. A terhes, szoptató, vagy fogamzásgátló tablettát szedő nők B1-vitamin szükséglete nagyobb. Hiánytünetei kezdetben nem jellegzetesek: fáradtság, étvágytalanság, fogyás, hányinger és gyengeség. Súlyos hiány esetén (beriberi betegség) tudatzavar, izomgyengeség, végtagbénulás, szívproblémák és reflexzavarok léphetnek fel. A B1-vitamin csaknem minden élelmiszerben előfordul, de sok élelmiszer csak nyomokban tartalmazza. A legfontosabb vitaminforrások a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, a sertéshús, a csirkemell, a burgonya, a legtöbb zöldféle, zöldborsó, korpa, tej, szárított élesztő, hántolatlan rizs. A főzés, sütés melege könnyen tönkreteszi a B1-vitamint.

B2 (riboflavin)
A B2-vitamin a szénhidrátokból, fehérjékből és zsírokból történő energia felszabadításhoz, a normális növekedéshez és fejlődéshez szükséges. A szervezetben B2-vitamin nélkül semmi sem működik. Minden sejtünk légzési láncában zajló folyamat életfontosságú eleme a B2-vitamin. Fontos a vörösvérsejtek képzésében és lebontásában. Segít a máj méregtelenítő működésében.
Elengedhetetlen az embriók növekedéséhez és fejlődéséhez. A B2-vitamin a szem anyagcsere folyamataihoz is szükséges. Az idegrendszerben az idegsejtnyúlványok védőburkának, a mielinhüvelynek az épségét biztosítja. A B2-vitamintól egészséges a bőr, a köröm és a haj. Hiányának tünetei a száj-, nyelv- és ajak szárazsága, a szemek égő-, viszkető érzése, látásvesztés, fényérzékenység. Ha a hiány tovább fokozódik, a száj, a szemek és a bőr begyullad. A B2-vitamin több élelmiszerben is megtalálható. Különösen gazdag forrása a sajt, a hús, a tojás és a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, máj, vese, hal, leveles zöldfőzelékek.

B3 (niacin)
A B3-vitamin a sejtek anyagcseréjében és az örökítőanyag szintézisében nélkülözhetetlen. Jellegzetes hiánybetegsége a pellagra, melyben bőrgyulladás, idegrendszeri tünetek és hasmenés a fő panaszok.

B5 (pantoténsav)
A B5-vitamin hiányra utalhat izomgyengeség és az ún. "lángoló láb". A B6-vitamin kulcsszerepet játszik az aminosavak szintézisében, a zsír- és hormon anyagcserében. Hiánytünetei bőrgyulladás, ideggyulladás és vérszegénység. A B12-vitamin hiánya vérszegénységben és idegrendszeri problémákban mutatkozik meg.

B6 (piridoxin)
Vízben oldódó vitamin. A B6-vitamin tevékenységi területe a fehérje- és az aminosav anyagcsere több, mint hatvan enzimrendszerében működik közre, koenzimként. Feladatuk a testanyag felépítése és megtartása, megújítása. A B6-vitamin a test fehérjeforgalmát szabályozza. Az emésztés után 8 órán belül kiürül, és táplálékkal vagy vitaminkészítménnyel kell pótolni. Hiánya az egész szervezetre kihat. A hiánytünetek a legkülönbözőbb szerveken megmutatkozhatnak. Főként az agy és az idegrendszer reagál érzékenyen a piridoxinhiányra. A rendszertelen időközökben támadó görcsrohamok, az étvágytalanság, a hasmenés és hányás a B6-vitamin hiány jellegzetes tünetei. A piridoxinhiány anémiát (vérszegénység) is kiválthat. B6-vitamint szinte minden élelmiszer tartalmaz. Nagyon magas a hús és belsőségek, makréla és szardínia piridoxin tartalma. Sok gyümölcs és zöldség is fontos B6-vitamin forrás. Ilyen a burgonya, a cukorborsó, a sárgarépa, a káposzta, és a bab. A gyümölcsök közül főként a banán. Sok piridoxint tartalmaz a kenyér és a többi gabonából készült élelmiszer. A tej és tejtermékek viszonylag szegények ebben a vitaminban. B6-vitamin szükségletünk nem állandó, értéke a táplálékkal felvett fehérje mennyiségétől függ. A fogamzásgátló tabletta folyamatos szedése megzavarja a piridoxin háztartást és megnöveli szervezetünk B6-vitamin igényét. Az alkoholfogyasztás és az erős dohányzás jelentősen megnöveli a B6-vitamin szükségletünket.

B12 (cianokobalamin)
A B12-vitamin csak állati eredetű ételekben található, így bizonyos vegetariánusoknál a hiányára gondolni kell. Mielőtt bármiféle vitaminhiány pótlását elkezdenénk, minden lehetséges okot meg kell vizsgálni, mert a nem megfelelő kezelés több kárt okozhat, mint hasznot. A sápadt, vérszegény emberek gyakran B12-vitamin hiányban szenvednek. A kobalamin nélkül bizonyos, a szénhidrát-, a zsír- és fehérje anyagcsere alapvető reakciói nem mennének végbe. Ezek a reakciók számtalan életfolyamathoz nélkülözhetetlenek. B12-vitaminra van szükségünk ahhoz, hogy a csontvelőben a vörösvérsejtek egész életünk folyamán képződjenek. E vitamin nélkül zavart szenvedne a növekedés. A B12-vitamin az idegszövet képzésében is részt vesz. A B12-vitamin hiányának külső jele a sápadt bőrszín, a fáradékonyság és levertség, gyulladt nyelv, bizsergő végtagok, végső esetben bénulásos tünetek. A legjobb B12-vitamin források az állati eredetű élelmiszerek a máj, a vese és a velő, a tejtermékek, a hús, a hal, a tojás, a sör, a káposzta. A fogamzásgátló tabletta csökkenti a vér B12-vitamin szintjét.

A magnézium jelentősége

A magnézium az egyik legfontosabb nyomelem, amire a szervezetünknek szüksége van. Mivel ezt szervezetünk nem képes előállítani, ezért ennek pótlásáról magunknak kell gondoskodni. A kálium mellett a magnézium is megtalálható testünk összes sejtjében. Szervezetünk anyagcseréjének minden folyamatában szerepet játszik, nélkülözhetetlen az enzimek működéséhez, illetve a nukleinsavak, proteinek és lipidek szintéziséhez.

Az emberi testben előforduló ásványi anyagok közül, a magnézium fordul elő a legkisebb arányban. Átlagos embernél ez mindössze 25-30 gramm magnéziumot jelent, aminek a túlnyomó többsége (50-60%-a) a csontokban található. Szükség van magnéziumra az energiatermeléshez, az izmok és az idegrendszerünk működéséhez, a fogak és csontok felépítéséhez. Aki stresszes életmódot él, nehéz fizikai munkát végez, annak különösen oda kell figyelnie a megfelelő mennyiségű magnézium pótlására, mert a mai feldolgozott élelmiszereink már jóval kevesebb mennyiségben tartalmazzák a magnéziumot, mint régen és ez sajnos már nem elegendő egy feszített munkatempójú életvitelhez.

Éppen a fejlett országokban okoz több problémát, ahol virágzik a feldolgozóipar. Ahol kevesebb tartósított élelmiszert fogyasztanak, ott jóval egészségesebbek az emberek. Ha már ezt kell fogyasztanunk, legalább valamilyen módon figyeljünk oda, hogy ne alakuljanak ki hiánybetegségek. Étrend kiegészítő formájában is hozzájuthatunk a szükséges mennyiséghez. Általában kalciummal együtt ajánlott fogyasztani 2:1 (kalcium:magnézium) arányban. Rövid és hosszútávon is kialakulhatnak betegségek magnézium hiányból eredően: szívritmuszavar, fáradtság, izomgörcsök, szívbetegség, cukorbetegség. Különösen testépítők esetén szükséges sok-sok magnézium, mert a fehérjék nagy mennyiséget képesek elvonni belőle. Több kutatási eredmény szerint igen jelentős eredmények érhetőek el a szívritmus zavarokkal, infarktuson átesett embereknél, magnézium segítségével. Magnéziumhiány kialakulhat az egészségtelen, mozgásszegény életmód miatt is, krónikus stessztől, a mértéktelen alkohol-, drog- és cigarettafogyasztástól, elégtelen táplálkozástól. Fontos pótolni terhesség, szoptatás, klimatérium esetén, illetve gyerekkorban.

A Q-10 vitaminhoz hasonlóan a magnézium is segít energiával ellátni a szív izomzatát, javítva a keringést. Magas vérnyomásban szenvedők esetén is hozhat javulást, persze itt nagyon fontos, hogy a konyhasó bevitelét csökkentsük, mert különben hiába várjuk az eredményeket. Cukorbetegeknél pedig segít szabályozni vércukorszintet. Testépítők szokták cinkkel együtt fogyasztani, mert így hatásosabb, akárcsak a C-vitamin esetében, ahol szintén jobban hasznosul, ha egy kis cink támogatja.

Hiánya:
- visszaveti a csontnövekedést
- szívritmuszavart okozhat
- növeli a trombózis kockázatát
- növeli a szívizomelhalás kockázatát
- depressziót okozhat
- szédülést, koncentrációzavart, fejfájást okozhat
- viselkedészavart, étvágytalanságot okozhat
- magas vérnyomást okozhat


További előnyei:
Vizsgálatok szerint lehetséges, hogy magnéziummal megelőzhető az öregkori (2-es típusú) cukorbetegség. Meglévő betegség esetén is gátolhatja a szövődmények terjedését. A légutakat kissé képes tágítani a magnézium, ami kedvező hatást gyakorolhat az asztmára és hörghurutra. Csontritkulásos betegségek megelőzésében, kezelésében is nagyon hasznos segítőtárs lehet a magnézium. Menstruációs időszakban a görcsöket enyhíti.

Természetes magnéziumforrások:

Sok magnézium található a tengeri hínárban (760mg/100g), a búzakorpában (490), a búzacsírában (336), a mandulában(270), kesudióban (267) és a szójában (88). Nagy általánosságban igaz, hogy az olajos magvak, gabonák (itt a teljes kiőrlésű lisztre gondoljunk), hüvelyesek, a sötétzöld levélzöldségek, jelentős mennyiségű magnéziumot tartalmaznak.

Figyelmeztetések, esetleges mellékhatások:
Akik veseműködési problémákkal küszködnek, csak az orvos utasítására szedhetnek magnéziumtartalmú készítményeket. Ugyanis a felesleges mennyiség kiürítődik a vizeleten keresztül, ám ha ez nem történik meg, akkor a vér magnéziumkoncentrációja megemelkedik, ami kifejezetten veszélyes lehet. Túlzott mértékű fogyasztása esetén hasmenés, émelygés fordulhat elő. Ennél súlyosabb tüneteket csak akkor tapasztalhatunk, ha a szervezet nem képes kiüríteni a felesleget: izomgyengeség, letargia lesz úrrá rajtunk.

Tiltás:
A magnéziumot nem tiltják sehol sem, de azért oda kell figyelni az ésszerű használatára. Nincs mérgező hatása.

életkor szükséglet (milligramm) nő férfi Félévesnél fiatalabb 50 7-12 hónap 70 1-3 év 150 4-6 év 200 7-10 év 250 11-14 év 350 15-18 év 350 19-30 év 300 350 31-60 év 300 350 60 év felett 300 350

szükséglet (milligramm) nő férfi Várandósság 450 - Szoptatás 450 - Nehéz fizikai munka - 450 Stressz 500 Dohányzás 400 Alkohol fogyasztás 500 Menopauza 300 -

A stressz és distressz hatásai

Dr. Selye János világhírű biológus a stressz-kutatás professzora meghatározása alapján a stressz: a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre. Az eseményeket és körülményeket, igénybevételeket, amelyek stresszt idéznek elő stresszoroknak nevezzük.
Orvosi megfogalmazásban: a stressz az élettel járó elhasználódási folyamatok egysége.
Kétféle stressz létezik: EUSTRESSZ - pozitív stressz és DISTRESSZ - negatív stressz.
A stressz tág fogalom, a kellemes élményeket is magában foglalja, így az örömöt, a beteljesülést és az önkifejezést, de a hirtelen bekövetkező kedvezőtlen változás, vagy akár tartósan negatív élethelyzetek megélése is stressz.

A negatív stressz a tehetetlenség, frusztráció, csalódottság, kimerültség érzése, s különböző testi tünetek formájában jelzi, hogy a stressz-tűrő képességünk határához közeledünk, s nem megfelelően kezeljük az adott szituációt.

Dr. Selye János: "Stressz distressz nélkül " c. könyvében a stressz 3 szakaszát különbözteti meg:

1. Vészhelyzeti reakció szakasza: a test riadót fúj a stresszor megjelenésére adott válaszként. Az ellenállóképesség csökken. A stressz hatására a szív- és keringési rendszer, a vegetatív idegrendszer, a hormonmirigyek működése átáll oly módon, hogy elegendő energiánk álljon rendelkezésre a támadáshoz, vagy a meneküléshez.

2. Ellenállás szakasza: amikor a test ellenálló képességét a normális fölé emeli, hogy alkalmazkodjon a stresszor folyamatos jelenlétéhez.

3. Kimerültség szakasza: amikor a testnek nincs tovább energiája a stressszorhoz való igazodáshoz, és megjelennek a stresszel kapcsolatos betegségek jelei. A szorongás, az álmatlanság és a fóbiák okozta pszichés problémákon túl élettani hatások is vannak. A stressz miatt kialakuló magas vérnyomás, gyomorprobléma és az immunrendszer gyengülése, a betegségekre így fogékonyabbá váló páciens halálát is okozhatja. A szervezetben csökken az endorfin hormon mennyisége, amely fájdalomcsillapító hatású fehérjevegyület, és felborul a melatonin ciklus is. A melatonin az alvás-ébrenlét ritmusát szabályozza, a természetes fény csökkenésekor fokozódik a termelődése, és így lehetővé teszi a kielégítő pihenést. Az energiaszintért felelős dopamin anyagcseréje is megváltozik, csökken a koncentráció képessége, és rosszkedvű lesz a beteg.

Minden ember másként reagál ugyanabban a stressz-helyzetben. Tehát nem a szituáció a döntő ,hanem a stressz-tűrő képességünk. A stresszre adott válasz-reakcióinkat belső és külső szabályozók határozzák meg.

Belső szabályozók: pl. az öröklött, genetikus vagy tanult reakciók gyermekkorból, múltbéli tapasztalatok.

Külső szabályozók: pl. éghajlat, életmód, étkezési szokások.

Leggyakoribb stressz tényezők:

1. A házas - vagy élettárs halála
2. Válás
3. Hozzátartozó halála
4. Saját betegség, sérülés, baleset
5. Házasság
6. Munkahely elvesztése
7. Nyugdíjazás
8. Családtag egészségváltozása
9. Terhesség
10. Szexuális problémák
11. Gyermek születése
12. Új foglalkozás elkezdése
13. Anyagi veszteség-nyereség
    

A stressz fizikai jelei:
- Magas vérnyomás
- Arteriosclerosis
- Diabetes
- Fejfájások
- Fekélybetegségek
- Allergia
- Álmatlanság
- Kimerültség,
- egyéb: étkezési szokások megváltozása, szexuális problémák

A stressz érzelmi jelei:
- Depresszió
- Szorongás
- Pánik
- Félelmek
- Ingerlékenység
- Önértékelési zavarok
- Mentális kimerültség
- Harag

A stressz viselkedési jegyei:
- Munkakerülés, késés
- Hajlam a balesetekre
- Visszavonulás, társaság kerülése
- Alkohol-, drog-, nikotin problémák
- Szexuális problémák
- Változás az étkezési szokásokban

Az Európai Bizottság rendelkezésére álló adatok szerint az Unió munkavállalóinak mintegy 28 százaléka munkahelyi stressztől szenved, és a betegállomány igénybevételét is 50-60 százalékában a munkahelyi stressz számlájára lehet írni. A bizottság becslése szerint a probléma legalább évi 20 milliárd eurójába került a 15 tagú Európai Uniónak, figyelembe véve az elveszett munkaórákat és az egészségügyi kiadásokat.

Stressz során egy csomó ún. stressz hormon keletkezik. Egyik az adrenalin, amelytől vérnyomásunk és szívfrekvenciánk megugrik, felfogásunk eltompul, és a stresszt kiváltó okra szűkül. Másik a kortizol, amely, ahogy ez már lenni szokott, kis mennyiségben kifejezetten áldásos, nagy mennyiségben káros. A szervezet védekező mechanizmusát túlhajszolva kimerülést okoz. Stressz hatására egy sor olyan betegséget szerezhetünk, amelyek teljesen diszkomforttá tehetik életünket. Immunbetegségek vagy allergiák kínozhatnak egy életen keresztül. Depresszió és egyéb lelki betegségek alakulhatnak ki. Kimutatták, hogy például a sebgyógyulás is lassabb tartós stressz esetén. És mindamellett még öregít is!

Megelőzés

Legfontosabb, hogy megpróbáljunk minél kevesebbet idegeskedni, pozitívan gondolkodni, a terhelés és pihenés egyensúlyát megtalálni, a stressz során kiválasztott hormonokat a sport-mozgás során keletkezett hormonokkal semlegesíteni. Minden embernek más hoz eredményes pihenést, de ügyelni kell arra, hogy az túlfokozott életvitelt aktív, jó érzéseket keltő tevékenység váltsa fel! Ezért egy jó könyv mellett lehet egy jó nagy séta, vagy sportolás, mozi, jóga stb. Sokszor már az is egy gyors segítség lehet, akár a munkahelyünkön is, ha becsukjuk a szemünket és elképzelünk egy számounkra megnyugtató, kellemes helyet, így rövid időre, ha gondolatban is, de ki lehet lépni a stresszes helyzetből. Fontos, hogy megpróbáljuk ezeket a nyugtató dolgokat, és a kimerültség tüneteit ne alkohol- és kávéfogyasztással, illetve nyugtatók vagy altatók szedésével enyhítsük. Ezek csak ideig-óráig képesek a tüneteket csökkenteni, de a valódi problémára nem hoznak megoldást.

Aki stresszes és nagy felelősséggel járó munkát végez fontos, hogy a munka mellett fokozott figyelmet fordítson a kikapcsolódásra, így megtarthatja testi és lelki egyensúlyát.

Mivel a stressz okozta elváltozásokat lopakodva veszik testünket birtokba, elengedhetetlen, hogy rendszeri orvosi vizsgálatra járjunk. Az objektív orvosi készülékek korai, még megfordítható szakaszban ismerik fel a még nem érezhető jeleket. Ezért amennyiben észlelt már magán a fent leírt tünetekből egyet vagy többet egyidejűleg, ajánlatos mielőbb ezen területre szakosodott orvoshoz fordulni!

Rendelőnkben Magyarországon egyedülállóan a Teslagraph®-rendszerrel végzett szívfrekvenciavariabilitás mérés és kiértékelés segítségével a sympathikus és parasympathikus idegrendszer együttműködése könnyen áttekinthetővé válik, illetve kimutathatók az összjáték tartós hiánya következtében kialakulható egészségkárosodások.

Az általunk végzett szívvizsgálat kiválóan alkalmas a szervezet stressz-terhelés adaptációs szintjének kimutatására.

Hasi elhízás egészségügyi kockázatai (kockás has vagy kockázatos pocak)

A túlsúly és elhízás gyakorisága Európában járványszerű méreteket öltött. Legújabb kutatások szerint az elhízás népegészségügyi jelentősége eléri a dohányzásét, hatalmas terheket róva ezzel az egészségügyi rendszerre. Az elhízás kialakulásában életmódbeli és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az ún. testtömeg index (BMI), amely szerint 4 fő tápláltsági kategóriát különböztetünk meg. A WHO meghatározása szerint 25 kg/m2 feletti BMI értéknél túlsúlyról, 30 kg/m2 BMI felett elhízásról beszélünk. Általánosságban elmondható, hogy a 25 kg/m2 feletti BMI a normál súlyú egyénekhez képest nagyobb egészségi kockázatot jelent. Így az elhízás mértékétől függően nő a szív-és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a II. típusú diabetes, zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi betegségek, mentális kórképek, sőt az összhalálozás kockázata is.

A WHO a kövérséget a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémái közé sorolta. Míg 1995-ben 200 millió felnőtt volt túlsúlyos vagy kövér világszerte, 2000-re ez a szám mintegy 300 millióra nőtt. Az elhízás nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országokban is komoly egészségügyi problémát jelent. A felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott. Minden harmadik felnőtt túlsúlyos és további 28,5% elhízott. Soványnak a felnőtt lakosság mindössze 1,8%-a mondható.

Hasi elhízás gyakorisága, mint a fokozott szívérrendszeri kockázat

A hasi elhízás – a derékkörfogat férfiaknál >94 cm, nőknél >80 cm - gyakorisága a felnőtt férfiaknál 33%, míg a nők 51%-a hasi elhízott. Mindkét nemnél a hasi elhízás gyakorisága nő az életkorral. A nőknél minden korcsoportban gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A viscerális zsír a létfontosságú szerveket veszi körül a hasüregben. Bár nem látható és nem érezhető, de túlzott mennyiségben ez az anyagcserében is aktív zsír növeli az olyan életet veszélyeztető betegségek kialakulásának kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek. A túlsúlyos kategóriába tartozó nőknél 31 százalékkal, az elhízott csoportba tartozó nőknél pedig 61 százalékkal volt magasabb a hasnyálmirigyrák kockázata, mint a normál tartományba soroltaknál. A derék- és csípőméret aránya alapján a leginkább veszélyeztetettnek azok a nők bizonyultak, akiknek súlytöbblete a derék körül helyezkedett el, a felső csoportba soroltak kockázata 87 százalékkal magasabb volt a hasnyálmirigyrákra.

Kis fogyás is segít

Jó hír, hogy a testsúly csökkenésekor a rejtett hasi zsír aktív természetéből adódóan könnyebben alakul át energiává, mint a közvetlenül a bőr alatt található zsír. David Haslam belgyógyász professzor, az Egyesült Királyság elhízás elleni országos fórumának elnöke a jelentésben arra figyelmeztet, hogy a divatos, általában gyors testsúlycsökkenést ígérő fogyókúrák valójában többet árthatnak, mint használnak. „A leadott súlyt újra és újra felszedjük, ráadásul a visszahízott zsír egy része viscerális zsírként rakódik le.”

Ne fogyókúrát válasszunk tehát, hanem egészséges életmódot!