Az vagy, amit megE-szel

Manapság már szinte nincs olyan étel, amihez ne kellene, vagy ne adnának hozzá valamilyen adalékanyagot, hogy az állaga, íze, eltarthatósága és tápértéke javuljon. Végignézve az egyes élelmiszerek összetevőit azt tapasztalhatjuk, hogy viszonylag sok E betűs anyagot tartalmaznak. Lassan már lexikon nélkül nem is értjük miből áll a megvásárolt élelmiszer. Adalékanyagok azok, amiket önállóan nem fogyasztunk és az Európai Unió által kiadott szabályoknak is megfelelnek. Vagyis az E számok nemzetközi jelölések, így bárhol is vásárolunk élelmiszert értelmezni tudjuk az összetevőiket. Minden adalékanyag, mely az élelmiszerekbe kerül szigorú szabályoknak kell, hogy megfeleljen. Ezt a Codex Alientarius ellenőrzi és csak az engedély megadása után adható az élelmiszerekhez.

Ezek az adalékanyagok növelik az élelmiszer eltarthatóságát, az esetleges elszíneződést, mely a gyártás során kialakul, ezzel visszaállítható, illetve kalóriamentes édes ízt érhetünk el. Ezen kívül még ízfokozók és segítik a megfelelő állag elérésében. Az adalékok felhasználása évek óta folyó vita tárgya. Sok adalékanyagról a laikusok úgy gondolják, hogy olyan betegségek kialakulásáért felelősek, mint az allergia, a neurológiai betegségek, emésztési zavarok, rák, szívbetegség és arthritis, de ezeknek csupán töredékéről bizonyosodott be ez az állítás, és jó részük már nem is található az élelmiszeradalékok között. Az utóbbi években felmerült a kérdés, hogy az élelmiszeradalékok egy része genetikailag módosított eredetű. Néhányuk nem felel meg vallási (például kóser, halal) vagy vegetáriánus előírásoknak.

Az engedélyezett adalékokat a következõ öt csoportba sorolják:
• színezõanyagok,
• tartósítószerek,
• antioxidánsok,
• emulgeálószerek, stabilizálószerek, sûrítõanyagok, zselésítõszerek,
• egyéb anyagok, például ízfokozók, habzásgátlók, fényezõk.

A hazai szakirodalmak az " aggodalomra semmi ok " elvet érvényesítik. Ez valamelyest érthető is, hiszen gondoljuk csak el, mi történne, ha a szakma megalapozottnak ismerné el például az aszpartámról (E951-neurológiai panaszok), szacharinról(E954 ), nitritről(E249-250 rákkeltő hatás), egyes színezékekrők, tartósítószerekről szóló híradásokat. Ez esetben a fogyasztói bizalmatlanság olyan kaotikus állapotot idézne elő, amely gyakorlatilag megbénítaná az élelmiszer kereskedelmet.

100-199 Színezékek
200-299 Tartósítószerek
300-399 Antioxidánsok és savanyúságot szabályzó anyagok
400-499 Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek
500-599 Savanyúságot szabályzó anyagok és csomósodást gátló anyagok
600-699 Ízfokozók
900-999 Egyéb
1100-1599 Kiegészítő anyagok

Ma már nem titok, hogy a nitritek (E 249-250) a gyomorban és a tápcsatorna további részeiben nitrózaminná alakul, amely a bizonyítottan rákkeltő anyagok csoportjába tartozik.Az kísérletek során DNS-károsodásokat (mutagén hatás) és allergiás tüneteket is regisztráltak. A nitrátokból (E 251-252) a szervezetben nitritek képződnek, így az előbb leírt hátrányos folyamat a gyomorba jutó nitrátok esetén is lejátszódik.

A szakirodalmak szerint a nitrit viszonylag erősen mérgező anyag, embernél a halálos adag 2-6 g testtömegtől függően. A vérben – methemoglobinhoz kötődve – megakadályozza az oxigénfelvételt, és cianózist („kékbetegséget”) idéz elő.Mindezek hátterén adódik tehát a kérdés: miért engedélyezik a kálium-nitrit (E 249), a nátrium-nitrit (E 250) a nátrium-nitrát (E 251) és a kálium-nitrát (E 252) élelmiszer-adalékként való felhasználását, ha a toxikológusok már állást foglaltak a károsító hatást illetően?

Miért tiltották be az Egyesült Államokban és nálunk miért nem? Mesterséges színezékek - E 110-200 között

A tartrazin (E 102) az egyik legnépszerűbb képviselője az allergiát kiváltó színezékeknek. Önmagában egyébként sárga szín kialakítására alkalmazzák, de különböző színkombinációk részeként beépítve számos szín elérhető vele (zöld, barna). Feljegyzések szerint asztmát és csalánkiütést okozó hatása miatt Ausztriában és Svájcban betiltották, Németországban korlátozták használatát. A gyógyszerallergia vizsgálatok rámutattak, hogy aszpirin érzékeny embereknél a tartrazin érzékenység rendkívül gyakori (több mint 30%). A kinolinsárga (E 104) állatkísérletekben ártalmatlannak bizonyult, feltehetően azonban allergiát okoz embernél. Az USA-ban betiltották használatát. A külföldi kísérletek a narancssárga-S (E 110), a kárminsav (E 120), a neukokcin (E 124), a brillantfekete BN (E 151), az annato, bixin és norbixin (E 160/b), a patentkék V (E 131), és az indigókarmin (E 132) esetén még „csak” allergiát jeleztek. Az eritrozint (E 127) az idegrendszer és pajzsmirigy működésének módosításával hozzák összefüggésbe (pajzsmirigy daganat, thyroid tumor), az amarantról (E 123) és alluravörösről (E 129) kalcinogén és mutagén hatások feltételezhetőek.