A stressz és distressz hatásai

Dr. Selye János világhírű biológus a stressz-kutatás professzora meghatározása alapján a stressz: a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre. Az eseményeket és körülményeket, igénybevételeket, amelyek stresszt idéznek elő stresszoroknak nevezzük.
Orvosi megfogalmazásban: a stressz az élettel járó elhasználódási folyamatok egysége.
Kétféle stressz létezik: EUSTRESSZ - pozitív stressz és DISTRESSZ - negatív stressz.
A stressz tág fogalom, a kellemes élményeket is magában foglalja, így az örömöt, a beteljesülést és az önkifejezést, de a hirtelen bekövetkező kedvezőtlen változás, vagy akár tartósan negatív élethelyzetek megélése is stressz.

A negatív stressz a tehetetlenség, frusztráció, csalódottság, kimerültség érzése, s különböző testi tünetek formájában jelzi, hogy a stressz-tűrő képességünk határához közeledünk, s nem megfelelően kezeljük az adott szituációt.

Dr. Selye János: "Stressz distressz nélkül " c. könyvében a stressz 3 szakaszát különbözteti meg:

1. Vészhelyzeti reakció szakasza: a test riadót fúj a stresszor megjelenésére adott válaszként. Az ellenállóképesség csökken. A stressz hatására a szív- és keringési rendszer, a vegetatív idegrendszer, a hormonmirigyek működése átáll oly módon, hogy elegendő energiánk álljon rendelkezésre a támadáshoz, vagy a meneküléshez.

2. Ellenállás szakasza: amikor a test ellenálló képességét a normális fölé emeli, hogy alkalmazkodjon a stresszor folyamatos jelenlétéhez.

3. Kimerültség szakasza: amikor a testnek nincs tovább energiája a stressszorhoz való igazodáshoz, és megjelennek a stresszel kapcsolatos betegségek jelei. A szorongás, az álmatlanság és a fóbiák okozta pszichés problémákon túl élettani hatások is vannak. A stressz miatt kialakuló magas vérnyomás, gyomorprobléma és az immunrendszer gyengülése, a betegségekre így fogékonyabbá váló páciens halálát is okozhatja. A szervezetben csökken az endorfin hormon mennyisége, amely fájdalomcsillapító hatású fehérjevegyület, és felborul a melatonin ciklus is. A melatonin az alvás-ébrenlét ritmusát szabályozza, a természetes fény csökkenésekor fokozódik a termelődése, és így lehetővé teszi a kielégítő pihenést. Az energiaszintért felelős dopamin anyagcseréje is megváltozik, csökken a koncentráció képessége, és rosszkedvű lesz a beteg.

Minden ember másként reagál ugyanabban a stressz-helyzetben. Tehát nem a szituáció a döntő ,hanem a stressz-tűrő képességünk. A stresszre adott válasz-reakcióinkat belső és külső szabályozók határozzák meg.

Belső szabályozók: pl. az öröklött, genetikus vagy tanult reakciók gyermekkorból, múltbéli tapasztalatok.

Külső szabályozók: pl. éghajlat, életmód, étkezési szokások.

Leggyakoribb stressz tényezők:

1. A házas - vagy élettárs halála
2. Válás
3. Hozzátartozó halála
4. Saját betegség, sérülés, baleset
5. Házasság
6. Munkahely elvesztése
7. Nyugdíjazás
8. Családtag egészségváltozása
9. Terhesség
10. Szexuális problémák
11. Gyermek születése
12. Új foglalkozás elkezdése
13. Anyagi veszteség-nyereség
    

A stressz fizikai jelei:
- Magas vérnyomás
- Arteriosclerosis
- Diabetes
- Fejfájások
- Fekélybetegségek
- Allergia
- Álmatlanság
- Kimerültség,
- egyéb: étkezési szokások megváltozása, szexuális problémák

A stressz érzelmi jelei:
- Depresszió
- Szorongás
- Pánik
- Félelmek
- Ingerlékenység
- Önértékelési zavarok
- Mentális kimerültség
- Harag

A stressz viselkedési jegyei:
- Munkakerülés, késés
- Hajlam a balesetekre
- Visszavonulás, társaság kerülése
- Alkohol-, drog-, nikotin problémák
- Szexuális problémák
- Változás az étkezési szokásokban

Az Európai Bizottság rendelkezésére álló adatok szerint az Unió munkavállalóinak mintegy 28 százaléka munkahelyi stressztől szenved, és a betegállomány igénybevételét is 50-60 százalékában a munkahelyi stressz számlájára lehet írni. A bizottság becslése szerint a probléma legalább évi 20 milliárd eurójába került a 15 tagú Európai Uniónak, figyelembe véve az elveszett munkaórákat és az egészségügyi kiadásokat.

Stressz során egy csomó ún. stressz hormon keletkezik. Egyik az adrenalin, amelytől vérnyomásunk és szívfrekvenciánk megugrik, felfogásunk eltompul, és a stresszt kiváltó okra szűkül. Másik a kortizol, amely, ahogy ez már lenni szokott, kis mennyiségben kifejezetten áldásos, nagy mennyiségben káros. A szervezet védekező mechanizmusát túlhajszolva kimerülést okoz. Stressz hatására egy sor olyan betegséget szerezhetünk, amelyek teljesen diszkomforttá tehetik életünket. Immunbetegségek vagy allergiák kínozhatnak egy életen keresztül. Depresszió és egyéb lelki betegségek alakulhatnak ki. Kimutatták, hogy például a sebgyógyulás is lassabb tartós stressz esetén. És mindamellett még öregít is!

Megelőzés

Legfontosabb, hogy megpróbáljunk minél kevesebbet idegeskedni, pozitívan gondolkodni, a terhelés és pihenés egyensúlyát megtalálni, a stressz során kiválasztott hormonokat a sport-mozgás során keletkezett hormonokkal semlegesíteni. Minden embernek más hoz eredményes pihenést, de ügyelni kell arra, hogy az túlfokozott életvitelt aktív, jó érzéseket keltő tevékenység váltsa fel! Ezért egy jó könyv mellett lehet egy jó nagy séta, vagy sportolás, mozi, jóga stb. Sokszor már az is egy gyors segítség lehet, akár a munkahelyünkön is, ha becsukjuk a szemünket és elképzelünk egy számounkra megnyugtató, kellemes helyet, így rövid időre, ha gondolatban is, de ki lehet lépni a stresszes helyzetből. Fontos, hogy megpróbáljuk ezeket a nyugtató dolgokat, és a kimerültség tüneteit ne alkohol- és kávéfogyasztással, illetve nyugtatók vagy altatók szedésével enyhítsük. Ezek csak ideig-óráig képesek a tüneteket csökkenteni, de a valódi problémára nem hoznak megoldást.

Aki stresszes és nagy felelősséggel járó munkát végez fontos, hogy a munka mellett fokozott figyelmet fordítson a kikapcsolódásra, így megtarthatja testi és lelki egyensúlyát.

Mivel a stressz okozta elváltozásokat lopakodva veszik testünket birtokba, elengedhetetlen, hogy rendszeri orvosi vizsgálatra járjunk. Az objektív orvosi készülékek korai, még megfordítható szakaszban ismerik fel a még nem érezhető jeleket. Ezért amennyiben észlelt már magán a fent leírt tünetekből egyet vagy többet egyidejűleg, ajánlatos mielőbb ezen területre szakosodott orvoshoz fordulni!

Rendelőnkben Magyarországon egyedülállóan a Teslagraph®-rendszerrel végzett szívfrekvenciavariabilitás mérés és kiértékelés segítségével a sympathikus és parasympathikus idegrendszer együttműködése könnyen áttekinthetővé válik, illetve kimutathatók az összjáték tartós hiánya következtében kialakulható egészségkárosodások.

Az általunk végzett szívvizsgálat kiválóan alkalmas a szervezet stressz-terhelés adaptációs szintjének kimutatására.