Hasi elhízás egészségügyi kockázatai (kockás has vagy kockázatos pocak)

A túlsúly és elhízás gyakorisága Európában járványszerű méreteket öltött. Legújabb kutatások szerint az elhízás népegészségügyi jelentősége eléri a dohányzásét, hatalmas terheket róva ezzel az egészségügyi rendszerre. Az elhízás kialakulásában életmódbeli és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az ún. testtömeg index (BMI), amely szerint 4 fő tápláltsági kategóriát különböztetünk meg. A WHO meghatározása szerint 25 kg/m2 feletti BMI értéknél túlsúlyról, 30 kg/m2 BMI felett elhízásról beszélünk. Általánosságban elmondható, hogy a 25 kg/m2 feletti BMI a normál súlyú egyénekhez képest nagyobb egészségi kockázatot jelent. Így az elhízás mértékétől függően nő a szív-és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a II. típusú diabetes, zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi betegségek, mentális kórképek, sőt az összhalálozás kockázata is.

A WHO a kövérséget a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémái közé sorolta. Míg 1995-ben 200 millió felnőtt volt túlsúlyos vagy kövér világszerte, 2000-re ez a szám mintegy 300 millióra nőtt. Az elhízás nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országokban is komoly egészségügyi problémát jelent. A felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott. Minden harmadik felnőtt túlsúlyos és további 28,5% elhízott. Soványnak a felnőtt lakosság mindössze 1,8%-a mondható.

Hasi elhízás gyakorisága, mint a fokozott szívérrendszeri kockázat

A hasi elhízás – a derékkörfogat férfiaknál >94 cm, nőknél >80 cm - gyakorisága a felnőtt férfiaknál 33%, míg a nők 51%-a hasi elhízott. Mindkét nemnél a hasi elhízás gyakorisága nő az életkorral. A nőknél minden korcsoportban gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A viscerális zsír a létfontosságú szerveket veszi körül a hasüregben. Bár nem látható és nem érezhető, de túlzott mennyiségben ez az anyagcserében is aktív zsír növeli az olyan életet veszélyeztető betegségek kialakulásának kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek. A túlsúlyos kategóriába tartozó nőknél 31 százalékkal, az elhízott csoportba tartozó nőknél pedig 61 százalékkal volt magasabb a hasnyálmirigyrák kockázata, mint a normál tartományba soroltaknál. A derék- és csípőméret aránya alapján a leginkább veszélyeztetettnek azok a nők bizonyultak, akiknek súlytöbblete a derék körül helyezkedett el, a felső csoportba soroltak kockázata 87 százalékkal magasabb volt a hasnyálmirigyrákra.

Kis fogyás is segít

Jó hír, hogy a testsúly csökkenésekor a rejtett hasi zsír aktív természetéből adódóan könnyebben alakul át energiává, mint a közvetlenül a bőr alatt található zsír. David Haslam belgyógyász professzor, az Egyesült Királyság elhízás elleni országos fórumának elnöke a jelentésben arra figyelmeztet, hogy a divatos, általában gyors testsúlycsökkenést ígérő fogyókúrák valójában többet árthatnak, mint használnak. „A leadott súlyt újra és újra felszedjük, ráadásul a visszahízott zsír egy része viscerális zsírként rakódik le.”

Ne fogyókúrát válasszunk tehát, hanem egészséges életmódot!