A munkahelyi stressz ártalmai

Hazánk is csatlakozott egy uniós kezdeményezéshez, amely a munkahelyi egészségfejlesztést igyekszik elősegíteni. A program során a munkaadókat arról próbálják meggyőzni, hogy a dohányzó, helytelenül táplálkozó és stresszes dolgozók által okozott bevételkiesést ellensúlyozni képes a sokszor minimális befektetést igénylő odafigyelés. A magyarok 6-8 évvel élnek kevesebbet, mint az uniós átlag - a fő halálozási ok pedig a szív és az érrendszeri megbetegedések.

A résztvevő országok négy fő területre koncentrálnak:

• az egészséges táplálkozás
• a fizikai aktivitás elősegítésére
• a dohányzásról - és akár az alkoholról - való leszokás támogatására
• a stressz ellensúlyozására, azaz a lelki egészség fejlesztésére.




A betegszabadság vagy táppénz számszerűsíthető kárt okoz, hiszen a munkából kieső dolgozó egyben termeléskiesést is jelent. A helyettesítés túlórával vagy új munkaerő betaníttatásával jár, ami szintén pénzbe kerül. Ugyanakkor az újonnan betanított vagy a beugró munkaerő nem fogja olyan hatékonysággal elvégezni a munkát, mint a lebetegedett dolgozó.
 A dolgozó szempontjából is nagy a veszteség, mivel táppénz alatt nem jár neki a teljes fizetés. 


Nemzetközi kutatás igazolja, hogy a dolgozó egészségébe és jólétébe befektetett 1 euro 2-3 euro nyerséget is hozhat a vállalatnak. De ez nem csupán a foglalkozási ártalmakból fakadó megbetegedések növekvő számára vezethető vissza. Európa-szerte gondot okoz ugyanis az egyre fogyatkozó népesség, azaz a munkaerőhiány is, ami alól hazánk sem kivétel. Egy 800 fős magyar vállalatnál, miután bevezették az ingyenes szűrővizsgálatot, a hiányzások száma 24 ezerről a harmadára, azaz 8 ezerre esett vissza.

Mivel a nap több mint harmadát munkahelyünkön töltjük, így könnyebb ott elkezdeni az életmódváltást. Megoldás lehetne az egészségtudatos munkaszervezés, illetve műszakbeosztás, a folyamatosan igénybe vehető programok, mint munkahelyi masszázs vagy munkahelyi gerinctorna, a koleszterinszegény ebéd, de a legfontosabb az egészség fontosságának tudatosítása a munkaadókban és a dolgozókban egyaránt. Továbbá a dohányzás teljes betiltása úgy, hogy mellette segítséget kell biztosítani a leszokáshoz. Mivel a dohányzó helyiségnek van egy fontos közösségépítő és információ-áramlást elősegítő funkciója is, ezért fontos odafigyelni ezek helyettesítésére, pl. egy csocsóasztallal.

A foglalkozással kapcsolatos megbetegedések okozta halálozásokról nincs pontos statisztika. (A világon évente 60-150 millió új foglalkozási megbetegedést regisztrálnak.) A betegségek egy része ugyanis hosszú, esetenként több évtizedes lappangási idő után jelentkezik, más részüknél pedig nem derül ki a munkahelyi összefüggés. Ezzel együtt mértéktartó becslések szerint hazánkban a halálos kimenetelű daganatos betegségek négy százaléka foglalkozási eredetű. Utóbbi évente a világon több százezer, Magyarországon mintegy 1200-1400 munkavállaló halálát jelenti. Az egészségi állapot ugyan elsősorban az egyéntől függ, de nagy szükség van a támogató környezetre is. A vállalati hozzáállás nagyon pozitívan befolyásolhatja az alkalmazottak egészségi állapotát, mely aztán kihat a produktivitásra, így végső soron a profitra is.

A jövőben várhatóan a stressz és a depresszió lesz a munkahelyi megbetegedések fő okozója, mivel az egyre elterjedtebb irodai munkával egyre gyakoribb a dolgozók pszichoszociális megterhelése is. Felmérések szerint az európai munkaerő egynegyede szenved stressz okozta ártalmaktól. Az ebből adódó megbetegedések, valamint a munkakedv hiányából következő hatékonyságvesztés évente húszmilliárd euró kiesést okoz a kontinens vállalatainak. Magyarországon a munkakiesés egy táppénzes napra vetített kára százezer forint körül mozog. Szakemberek szerint a munkahelyi stressz kiküszöbölésével elkerülhető lenne az - esetenként két hetet is meghaladó - táppénzes hiányzások egynegyede. A stressz egyébként általában vezetői szinten kezdődik. A bizonytalanság, a munkafeltételek előnytelen változása azonban a foglalkoztatottak lelkiállapotát is jelentősen rontja, csökkentve ezzel munkakedvüket és fokozva a betegségekre való hajlamukat. Az alkohol sokszor a stresszoldás alternatívája, így a nagyobb feszültséggel járó - vezetői és döntéshozói - munkakörökben növekszik az alkoholfogyasztásra való hajlam.

A munkáltatók számára ez főleg a termelékenység romlása, a hiányzás és a balesetek miatt aggasztó. A rendszeres fizikai aktivitás viszont csökkenti a stressz okozta depressziós tüneteket is, amelyek ma már egyre gyakoribbak munkahelyeken. A jobban teljesítő csapatban javul a belső kommunikáció, a pozitív légkör hatására pedig erősödnek a munkatársi kapcsolatok légkör hatására pedig erősödnek a munkatársi kapcsolatok.