Negyven éves kor előtt a férfiak mindössze 10 %-ánál található prosztata-megnagyobbodás, míg nyolcvan éves korra 80%-uknál fejlődik ki ez az állapot. A jóindulatú prosztatahiperplasia a férfiak leggyakoribb nem rákos szöveti szaporodása. Mintegy 14 millió férfi szenved prosztata megnagyobbodásban, de csupán kevesebb mint 5%-uk részesül megfelelő kezelésben. A betegség gyakrabban fordul elő az Egyesült Államokban és Európában, mint a világ többi részén, és gyakrabban érinti a házas férfiakat, mint az egyedülállókat, de ezen különbségeket eddig klinikai kísérletekkel nem bizonyították. Úgy tűnik, a betegség kialakulása szempontjából fokozott rizikót jelent, ha az egyén családjában már előfordult benignus prosztatahiperplasia. Továbbá a prosztatarák megbetegedés gyakorisága egyenes arányosságot mutat a túlzott szénhidrátfogyasztással!Ön is érzett már vizelési nehézséget? Gyakorta érez fájdalmat vizelés közben vagy ejakulációkor?
A prosztata egy viszonylag kicsi, gesztenye alakú szerv, a húgyhólyag alatt helyezkedik el. Tejszerű nedvet termel, amely az ondó része, segíti a hímivarsejtek mozgását és anyagcseréjét. Kivezető csöve, az ondóvezetékhez hasonlóan, a húgycsőbe nyílik.
Mivel a prosztata szorosan körülfogja a húgyvezetéket, az esetleges elváltozásai, megnagyobbodása, daganata a vizelet útját akadályozhatja. Gyakori (különösen éjszaka jelentkező) vizelési inger mellett vizeletürítési nehézségek jelezhetik a bajt: nem sikerül tökéletesen kiüríteni a hólyagot, a vizelet gyengén vagy csak cseppenként jön, előfordulhat a vizelés közben csípő, égető érzés, hidegrázás. A prosztata betegségeinek korai szakaszukban egyébként kevés a tünete, ezért is kell a vizelési panaszokat komolyan venni, az okait kivizsgálni.
A betegség típusai
A prosztata három leggyakoribb megbetegedése:
A tünetek mindhárom betegségcsoport esetében hasonlóak: a vizelési nehézségek mellett fájdalom jelentkezhet a herezacskó mögötti területen, illetve fájdalmassá válhat az ejakuláció is.
A prosztatagyulladás bármilyen életkorban előfordulhat, a leggyakoribb oka baktériumfertőzés. A prosztatagyulladás akadályozza a vizeletürítést a hólyagból, a hólyag így fogékonyabbá válik a fertőzésre, hiszen a visszamaradó vizeletben megnő a baktériumok mennyisége. A heveny prosztatagyulladás tünetei: fájdalom, láz, gyakori vizeletürítés, amit égető érzés kísér, vér vagy genny jelenik meg a vizeletben. A krónikus prosztatagyulladás esetében az utóbbi tünet hiányzik, de gyakori a deréktáji fájdalom és a potenciazavar. A prosztatagyulladás erősödésével egyre nehezebbé válik a vizelés.
A prosztata jóindulatú megnagyobbodása ötven év felett már a férfiak egyharmadát érinti. A megnagyobbodott prosztata az eredeti méretének többszörösét is elérheti, így szűkíti, összeszorítja a húgyvezetéket, akadályozza a vizelést, úgynevezett túlfolyásos inkontinenciát okozhat. Gyakoribbá válik a vizelés, éjszaka különösen sokszor jelentkezik az inger, de a vizeletsugár nehezen indul meg és nehéz befejezni is az ürítést. A vizelés zavarai, akadályozottsága más betegségeket is elindíthat, így például a pangó vizeletben elszaporodó baktériumok fertőzést, hólyag- és vesegyulladást, károsodást, hosszabb távon veseelégtelenséget is okozhatnak.
A prosztatarák a tüdő és a vastagbélrák után a harmadik leggyakoribb daganatfajta a férfiak körében. Alattomos elváltozás, korai szakaszban alig mutat tüneteket. Első tünetei hasonlóak a jóindulatú prosztata-megnagyobbodáséhoz. A vizelés égető érzéssel jár, a vizelet színe rózsaszínre változhat, az ürítést nehéz megkezdeni, és egyre gyakrabban kell éjszaka kimenni a WC-re. Ha felfedezik korai szakaszban, jól gyógyítható. Előrehaladott állapotú prosztatarák kezelése során, ha besugárzás vagy műtét válik szükségessé, mellékhatásként előfordulhatnak más jellegű inkontinens panaszok is: a besugárzás hiperaktív hólyagot eredményezhet a hólyagnyálkahártya irritációja következtében, a daganat miatt végzett műtét során pedig sérülhet a záróizom, vagy az azt mozgató idegek, ezért átmeneti vagy tartós inkontinencia léphet fel.
Figyeljen az étrendre! A prosztatarák megbetegedés gyakorisága egyenes arányosságot mutat a túlzott szénhidrátfogyasztással!
Néhány tipp, hogy mire figyeljünk oda, hogy megelőzzük a prosztata betegségeket.
D-vitamin: Kutatók vizsgálták a prosztatarák előfordulását és azt vették észre, hogy gyakoribb volt megbetegedés azokban a régiókban, ahol a napsütéses órák száma kevesebb. A D vitaminhiány szerepére a rák kialakulásában az utóbbi két évtizedben figyeltek fel. A D vitamin a napsütés hatására szintetizálódik, és hiányában ugrásszerűen megnő a prosztata-, a mellrák, a vastagbélrák és egyéb rákfajták. Mivel a mérsékelt éghajlaton a nyarat leszámítva folyamatos a D vitaminhiány, ez 2-3-szorosára növeli a rákos megbetegedés kockázatát pl. hazánkban is. Ráadásul a lakosság 30%-a olyan D vitamin receptor génvariáns hordozója, amely folytán a bevitt D vitamin igen rosszul hasznosul. Az emberek ezen csoportjának kb. ötször nagyobb a kockázata mellrákra és prosztatarákra. Mivel senki nem tudja, ő melyik génvariással rendelkezik, ezért még fontosabb volna a valóban szükséges mennyiségű D vitamin felvétele. A legújabb eredmények szerint felnőttek számára a napi szükséglet 5000 NE.
Növényi szterolok: Az egyik legfontosabb a béta-szitoszterol. Ez bőven található a sütőtökben, a fűrészpálmában, a rizskorpában, a búzacsirában. Amiért ez az összetevő híres, az elsősorban a jóindulatú prosztata megnagyobbodás sikeres kezelésében mutatott sikeressége, valójában fogyasztása jelentősen csökkenti a vastagbél-, a mell- és prosztatarák kockázatát is.
Flavonidok: Sok flavonidot tartalmaz a zöld tea, a vörösbor, a különféle zöldségek és gyümölcsök. Ezek hatóanyagai mind jótékony hatásúak, de azért komoly védelmet természetes mennyiségben nem képviselnek.
Isotiocianátok: Rendkívül hatékonynak bizonyultak a rák megelőzésében, illetve kezelésében. Ez a vegyületcsoport nagy mennyiségben a keresztesvirágú növényekben, mint brokkoli, karfiol, kelbimbó, stb. fordul elő. Védenek a mell-, tüdő-, vastagbél- gyomor-, prosztatarákkal szemben.
Zsírsavak: Fontos megemlítenünk a zsírsavak szerepét is a rák kialakulásában. Az emberiség fejlődésében az omega-3 zsírsav fogyasztás meghatározó szerepet töltött be, ez az esszenciális zsírsav ma gyakorlatilag hiányzik a civilizált ember táplálékából. Vizsgálatok tucatjai bizonyítják, hogy a táplálékunkban túltengő omega-6 zsírsavak (étolaj, margarin) serkentik a rákos elfajulást, míg az omega-3 zsírsavak gátolják.
Mivel a prosztata szorosan körülfogja a húgyvezetéket, az esetleges elváltozásai, megnagyobbodása, daganata a vizelet útját akadályozhatja. Gyakori (különösen éjszaka jelentkező) vizelési inger mellett vizeletürítési nehézségek jelezhetik a bajt: nem sikerül tökéletesen kiüríteni a hólyagot, a vizelet gyengén vagy csak cseppenként jön, előfordulhat a vizelés közben csípő, égető érzés, hidegrázás. A prosztata betegségeinek korai szakaszukban egyébként kevés a tünete, ezért is kell a vizelési panaszokat komolyan venni, az okait kivizsgálni.
A betegség típusai
A prosztata három leggyakoribb megbetegedése:
- Prosztatatúltengés (BPH)
- Prostatitis (a prosztata heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése)
- Prosztatarák
A tünetek mindhárom betegségcsoport esetében hasonlóak: a vizelési nehézségek mellett fájdalom jelentkezhet a herezacskó mögötti területen, illetve fájdalmassá válhat az ejakuláció is.
A prosztatagyulladás bármilyen életkorban előfordulhat, a leggyakoribb oka baktériumfertőzés. A prosztatagyulladás akadályozza a vizeletürítést a hólyagból, a hólyag így fogékonyabbá válik a fertőzésre, hiszen a visszamaradó vizeletben megnő a baktériumok mennyisége. A heveny prosztatagyulladás tünetei: fájdalom, láz, gyakori vizeletürítés, amit égető érzés kísér, vér vagy genny jelenik meg a vizeletben. A krónikus prosztatagyulladás esetében az utóbbi tünet hiányzik, de gyakori a deréktáji fájdalom és a potenciazavar. A prosztatagyulladás erősödésével egyre nehezebbé válik a vizelés.A prosztata jóindulatú megnagyobbodása ötven év felett már a férfiak egyharmadát érinti. A megnagyobbodott prosztata az eredeti méretének többszörösét is elérheti, így szűkíti, összeszorítja a húgyvezetéket, akadályozza a vizelést, úgynevezett túlfolyásos inkontinenciát okozhat. Gyakoribbá válik a vizelés, éjszaka különösen sokszor jelentkezik az inger, de a vizeletsugár nehezen indul meg és nehéz befejezni is az ürítést. A vizelés zavarai, akadályozottsága más betegségeket is elindíthat, így például a pangó vizeletben elszaporodó baktériumok fertőzést, hólyag- és vesegyulladást, károsodást, hosszabb távon veseelégtelenséget is okozhatnak.
A prosztatarák a tüdő és a vastagbélrák után a harmadik leggyakoribb daganatfajta a férfiak körében. Alattomos elváltozás, korai szakaszban alig mutat tüneteket. Első tünetei hasonlóak a jóindulatú prosztata-megnagyobbodáséhoz. A vizelés égető érzéssel jár, a vizelet színe rózsaszínre változhat, az ürítést nehéz megkezdeni, és egyre gyakrabban kell éjszaka kimenni a WC-re. Ha felfedezik korai szakaszban, jól gyógyítható. Előrehaladott állapotú prosztatarák kezelése során, ha besugárzás vagy műtét válik szükségessé, mellékhatásként előfordulhatnak más jellegű inkontinens panaszok is: a besugárzás hiperaktív hólyagot eredményezhet a hólyagnyálkahártya irritációja következtében, a daganat miatt végzett műtét során pedig sérülhet a záróizom, vagy az azt mozgató idegek, ezért átmeneti vagy tartós inkontinencia léphet fel.
Figyeljen az étrendre! A prosztatarák megbetegedés gyakorisága egyenes arányosságot mutat a túlzott szénhidrátfogyasztással!
Néhány tipp, hogy mire figyeljünk oda, hogy megelőzzük a prosztata betegségeket.
D-vitamin: Kutatók vizsgálták a prosztatarák előfordulását és azt vették észre, hogy gyakoribb volt megbetegedés azokban a régiókban, ahol a napsütéses órák száma kevesebb. A D vitaminhiány szerepére a rák kialakulásában az utóbbi két évtizedben figyeltek fel. A D vitamin a napsütés hatására szintetizálódik, és hiányában ugrásszerűen megnő a prosztata-, a mellrák, a vastagbélrák és egyéb rákfajták. Mivel a mérsékelt éghajlaton a nyarat leszámítva folyamatos a D vitaminhiány, ez 2-3-szorosára növeli a rákos megbetegedés kockázatát pl. hazánkban is. Ráadásul a lakosság 30%-a olyan D vitamin receptor génvariáns hordozója, amely folytán a bevitt D vitamin igen rosszul hasznosul. Az emberek ezen csoportjának kb. ötször nagyobb a kockázata mellrákra és prosztatarákra. Mivel senki nem tudja, ő melyik génvariással rendelkezik, ezért még fontosabb volna a valóban szükséges mennyiségű D vitamin felvétele. A legújabb eredmények szerint felnőttek számára a napi szükséglet 5000 NE.Növényi szterolok: Az egyik legfontosabb a béta-szitoszterol. Ez bőven található a sütőtökben, a fűrészpálmában, a rizskorpában, a búzacsirában. Amiért ez az összetevő híres, az elsősorban a jóindulatú prosztata megnagyobbodás sikeres kezelésében mutatott sikeressége, valójában fogyasztása jelentősen csökkenti a vastagbél-, a mell- és prosztatarák kockázatát is.
Flavonidok: Sok flavonidot tartalmaz a zöld tea, a vörösbor, a különféle zöldségek és gyümölcsök. Ezek hatóanyagai mind jótékony hatásúak, de azért komoly védelmet természetes mennyiségben nem képviselnek.
Isotiocianátok: Rendkívül hatékonynak bizonyultak a rák megelőzésében, illetve kezelésében. Ez a vegyületcsoport nagy mennyiségben a keresztesvirágú növényekben, mint brokkoli, karfiol, kelbimbó, stb. fordul elő. Védenek a mell-, tüdő-, vastagbél- gyomor-, prosztatarákkal szemben.
Zsírsavak: Fontos megemlítenünk a zsírsavak szerepét is a rák kialakulásában. Az emberiség fejlődésében az omega-3 zsírsav fogyasztás meghatározó szerepet töltött be, ez az esszenciális zsírsav ma gyakorlatilag hiányzik a civilizált ember táplálékából. Vizsgálatok tucatjai bizonyítják, hogy a táplálékunkban túltengő omega-6 zsírsavak (étolaj, margarin) serkentik a rákos elfajulást, míg az omega-3 zsírsavak gátolják.
A rohanó léptekkel fejlődő világunkban egyre kevesebb időt fordítunk a pihenésre. Sőt, a nagyvárosok verseny világítanak az éjszakába, ezzel is meghosszabbítva a nappalokat, hogy még többet dolgozhassunk. A nagyvárosok legyőzték az éjszakát! Egyre többen dolgoznak éjszakai műszakban is. Ám ez a felelőtlen mesterséges nappal az 
Bizonyos éjszakai tevékenységek azonban annak a felfogásnak a következményei, miszerint nemcsak minden szükségesnek, de minden lehetségesnek is elérhetőnek kell lennie minden pillanatban. Az éjszakai műszakot teljesítők esetében tartósan és brutálisan sérülhet az egészséges összhang. Akkor nyújtanak csúcsteljesítményt, amikor pihenni kellene, amikor 
Az egyik első kutatást, amelynek során összefüggést mutattak ki az éjszakai műszak és az emlőrák között, 1987-ben végezték Richard Stevens, a Connecticuti Egészségügyi Központ munkatársa vezetésével. Stevens arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlőrákos esetek száma az 1930-as években ugrott meg az ipari országokban, éppen akkor, amikor az éjszakai műszak a fejlődés egyik fő tényezője volt. Az elmúlt években több kutatás is bizonyította, hogy az éjszakai műszakban dolgozó nők hajlamosabbak az emlőrákra, s hogy a fordított életmódra kényszerített állatok több rákos daganatot növesztenek, és hamarabb elpusztulnak. Ugyanígy több kutatás igazolta, hogy az éjszakai műszakot vállaló férfiaknál nagyobb a prosztatarák előfordulásának aránya. Dániai hatóságok 2008-ban mintegy 40 éjszakai munkát végző nő esetében elismerték, hogy mellrákjuk kialakulásában közrejátszott munkahelyük, ezért kártérítést ítéltek meg részükre. A felborult életvitel nem csak az egészségre káros, hanem az érzelmekre, a kedélyállapotra, a figyelemre és a memóriára is.
Bejegyzések
