A kávécserjének több mint 70 faja, ezen belül pedig számos változata
ismert. A legjelentősebb három faj a Coffea arabica, a Coffea liberica
és a Coffea robusta - a legjobb minőségű kávé az arabica fajtából
készíthető. A kávé aromáját a pörkölés során keletkező illékony
vegyületek és az italban lévő karbonsavak minősége határozza meg: a
2-metil-valeriánsav csokoládés, a piroszőlősav pedig karamelles aromát
biztosít. A kávéban lévő alkaloidok közül a koffein a legjelentősebb és
egyben a legismertebb is (az alkaloidok nitrogénatomot tartalmazó,
jelentős élettani hatást kiváltó, növényi eredetű vegyületcsalád).
A koffeintartalmú élvezeti szerek (kávé, tea, kóladió, maté
tea) közös jellemzője, hogy olyan növényi részekből készülnek, amelyek
koncentráltan, a klorogénsav nevű vegyülethez kötötten tartalmazzák az
említett hatóanyagot. A jó minőségű kávéfajták koffeintartalma 1-1,5%
között van; minőségi követelmény, hogy a pörkölt kávé
szárazanyag-tartalmában 1%, vagy ennél több koffeinnek kell lennie. A le
nem bomlott klorogénsav ingerli a gyomor nyálkahártyáját, ezért a
kisebb koffeintartalmú és a nagyobb klorogénsav-tartalmú kávéból készült
ital gyengébb minőségűnek számít. A kávé polifenoljai javítják a sejten belüli kommunikáció hatékonyságát, ami serkenti a sejtmegújulást, az immunitást.
Számos
vizsgálatot végeztek a kávé hatásairól, melyből kiderült, hogy a nyers
és főzött kávéban található klorogénsav gátolja a szervezetben a glukóz
szintézist és kibocsátást. Vagyis a kávét fogyasztóknál 67%-kal csökkent
a 2-es típusú cukorbetegség
kockázata. A klorogénsav többek között csökkenti a
szénhidrátfogyasztást követő hiperglikémiás kiugrást is. Ezáltal
csökkenti az inzulinaktivitást, ami csökkent a zsírlerakódást.
Amerikai kutatások bizonyítják, hogy azok a nők és férfiak, akik napi
5-6 kávét isznak, csökkent a prosztatarák (18%), a mellrák (57%), a
vastagbélrák (30%), száj-,torok- és nyelőcsőrák (40%) és májrák (42%)
kockázata. A kutatók továbbá azt is cáfolták és be is bizonyították,
hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozója lenne a rák, sőt, hosszú
távon igen jótékony hatású. Rendszeres fogyasztás mellett csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek,
a stroke kockázatát és csökkenti a vérnyomást. Igen, valóban téves az
feltevés, hogy a kávé magas vérnyomást okoz. Fogyasztás után azonnal
érezhetünk emelkedett vérnyomást, ám valójában az összetevői hosszú
távon hatnak és vérnyomás csökkenést okoznak.
További kutatások az bizonyítják, hogy a napi 5 csésze kávét fogyasztók
körében csökken a Parkison vagy Alzheimer kór kockázata. A kávéban lévő
koffein ugyanis csökkenti a vérben és az agyban lévő amyloid béta
fehérje szintjét, ami az Alzheimer kialakulásáért felelős.
Kávé további jótékony hatása:
- csökkenti a vesekő kockázatát
- csökkenti az epekő és epehólyag betegség kockázatát
- serkenti a fogyást és a zsírégetést
- csökkenti a depresszió kockázatát
- csökkenti a fogkőképződést
- csökkenti a székrekedést
Zöld kávé
A
nagyvilágban Coffea robustaként (nyers kávé) ismert kávéfajta, melyet
az Elefántcsont part, Kamerun, Uganda és Angola vidékein termesztenek,
alapanyagaiban megegyezik az általunk ismert feketekávéval. Vele
ellentétben azonban a zöld kávé elveszítené biológiailag aktív
hatóanyagait a pörkölés során. Ezek közül az egyik legfontosabb a
klorogénsav, mely felgyorsítja az anyagcserét, így hatékonyan segít a
felesleges kilók leadásában. Sőt, egy csésze étkezés után elfogyasztott
zöld kávé a szénhidrát zsírrá alakulását is képes csökkenteni. Ezáltal a
szervezet a korábban elraktározott tartalékaihoz nyúl, melynek egyenes
következménye, hogy szinte leolvadnak rólunk a kilók. Amellett, hogy a
zöld kávéban található klorogénsav antioxidáns, véd a szabadgyökök káros
hatásaitól is. Azaz lassítja a szervezet öregedési folyamatait. Ezen
felül segít a bél – és májrák kialakulásának megelőzésében,
koffeintartalma frissít, javítja a koncentrációt, tisztítja a légutakat,
a légcsövet, erősíti a szívet és csökkenti az epekő kialakulásának
esélyét. Ez utóbbi hatásának oka, hogy a kávé az epehólyagot
kontraakcióra serkenti, így a kőalkotó anyagok nem tudnak olyan gyorsan
kikristályosodni.
A zöld kávé javítja a sejtek mikrokeringését, ezáltal felgyorsítva az
anyagcsere folyamatokat. A benne található klorogénsav korlátozza
továbbá a véráramba jutó cukor mennyiségét, így nem emeli meg hirtelen a
szervezet inzulinszintjét, ami később - a csokoládhoz hasonlóan -
éhségrohamokhoz vezetne.
A klorogénsav képes arra, hogy csökkentse a táplálékban bevitt
szénhidrátok zsírrá alakulását. Ez azért is fontos, mert az elhízás első
számú felelőse. Ugyanis ha a szénhidrát nem tud zsírrá alakulni, akkor a
szervezet a tartalékaihoz fog nyúlni.
A zöld kávé klorogénsav tartalma az eddig legerősebb antioxidáns, 10-szer nagyobb védőhatással bír, mint a zöld teáé.
2012. szeptember 26., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése