Kávé egészségvédő hatásai

A kávécserjének több mint 70 faja, ezen belül pedig számos változata ismert. A legjelentősebb három faj a Coffea arabica, a Coffea liberica és a Coffea robusta - a legjobb minőségű kávé az arabica fajtából készíthető. A kávé aromáját a pörkölés során keletkező illékony vegyületek és az italban lévő karbonsavak minősége határozza meg: a 2-metil-valeriánsav csokoládés, a piroszőlősav pedig karamelles aromát biztosít. A kávéban lévő alkaloidok közül a koffein a legjelentősebb és egyben a legismertebb is (az alkaloidok nitrogénatomot tartalmazó, jelentős élettani hatást kiváltó, növényi eredetű vegyületcsalád).

A koffeintartalmú élvezeti szerek (kávé, tea, kóladió, maté tea) közös jellemzője, hogy olyan növényi részekből készülnek, amelyek koncentráltan, a klorogénsav nevű vegyülethez kötötten tartalmazzák az említett hatóanyagot. A jó minőségű kávéfajták koffeintartalma 1-1,5% között van; minőségi követelmény, hogy a pörkölt kávé szárazanyag-tartalmában 1%, vagy ennél több koffeinnek kell lennie. A le nem bomlott klorogénsav ingerli a gyomor nyálkahártyáját, ezért a kisebb koffeintartalmú és a nagyobb klorogénsav-tartalmú kávéból készült ital gyengébb minőségűnek számít. A kávé polifenoljai javítják a sejten belüli kommunikáció hatékonyságát, ami serkenti a sejtmegújulást, az immunitást.


Számos vizsgálatot végeztek a kávé hatásairól, melyből kiderült, hogy a nyers és főzött kávéban található klorogénsav gátolja a szervezetben a glukóz szintézist és kibocsátást. Vagyis a kávét fogyasztóknál 67%-kal csökkent a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. A klorogénsav többek között csökkenti a szénhidrátfogyasztást követő hiperglikémiás kiugrást is. Ezáltal csökkenti az inzulinaktivitást, ami csökkent a zsírlerakódást.

Amerikai kutatások bizonyítják, hogy azok a nők és férfiak, akik napi 5-6 kávét isznak, csökkent a prosztatarák (18%), a mellrák (57%), a vastagbélrák (30%), száj-,torok- és nyelőcsőrák (40%) és májrák (42%) kockázata. A kutatók továbbá azt is cáfolták és be is bizonyították, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozója lenne a rák, sőt, hosszú távon igen jótékony hatású. Rendszeres fogyasztás mellett csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke kockázatát és csökkenti a vérnyomást. Igen, valóban téves az feltevés, hogy a kávé magas vérnyomást okoz. Fogyasztás után azonnal érezhetünk emelkedett vérnyomást, ám valójában az összetevői hosszú távon hatnak és vérnyomás csökkenést okoznak.

További kutatások az bizonyítják, hogy a napi 5 csésze kávét fogyasztók körében csökken a Parkison vagy Alzheimer kór kockázata. A kávéban lévő koffein ugyanis csökkenti a vérben és az agyban lévő amyloid béta fehérje szintjét, ami az Alzheimer kialakulásáért felelős.

Kávé további jótékony hatása:
-    csökkenti a vesekő kockázatát
-    csökkenti az epekő és epehólyag betegség kockázatát
-    serkenti a fogyást és a zsírégetést
-    csökkenti a depresszió kockázatát
-    csökkenti a fogkőképződést
-    csökkenti a székrekedést

Zöld kávé

A nagyvilágban Coffea robustaként (nyers kávé) ismert kávéfajta, melyet az Elefántcsont part, Kamerun, Uganda és Angola vidékein termesztenek, alapanyagaiban megegyezik az általunk ismert feketekávéval. Vele ellentétben azonban a zöld kávé elveszítené biológiailag aktív hatóanyagait a pörkölés során. Ezek közül az egyik legfontosabb a klorogénsav, mely felgyorsítja az anyagcserét, így hatékonyan segít a felesleges kilók leadásában. Sőt, egy csésze étkezés után elfogyasztott zöld kávé a szénhidrát zsírrá alakulását is képes csökkenteni. Ezáltal a szervezet a korábban elraktározott tartalékaihoz nyúl, melynek egyenes következménye, hogy szinte leolvadnak rólunk a kilók. Amellett, hogy a zöld kávéban található klorogénsav antioxidáns, véd a szabadgyökök káros hatásaitól is. Azaz lassítja a szervezet öregedési folyamatait. Ezen felül segít a bél – és májrák kialakulásának megelőzésében, koffeintartalma frissít, javítja a koncentrációt, tisztítja a légutakat, a légcsövet, erősíti a szívet és csökkenti az epekő kialakulásának esélyét. Ez utóbbi hatásának oka, hogy a kávé az epehólyagot kontraakcióra serkenti, így a kőalkotó anyagok nem tudnak olyan gyorsan kikristályosodni.

A zöld kávé javítja a sejtek mikrokeringését, ezáltal felgyorsítva az anyagcsere folyamatokat. A benne található klorogénsav korlátozza továbbá a véráramba jutó cukor mennyiségét, így nem emeli meg hirtelen a szervezet inzulinszintjét, ami később - a csokoládhoz hasonlóan - éhségrohamokhoz vezetne.
A klorogénsav képes arra, hogy csökkentse a táplálékban bevitt szénhidrátok zsírrá alakulását. Ez azért is fontos, mert az elhízás első számú felelőse. Ugyanis ha a szénhidrát nem tud zsírrá alakulni, akkor a szervezet a tartalékaihoz fog nyúlni.

A zöld kávé klorogénsav tartalma az eddig legerősebb antioxidáns, 10-szer nagyobb védőhatással bír, mint a zöld teáé.