
Az egészség fenntartásához, megőrzéséhez minden tápanyagra, így az ásványi anyagokra is meghatározott mennyiségben van szükség. Ezt a mennyiséget elsősorban az életkor, a nem, az egészségi állapot, és egyes esetben a fizikai aktivitás mértéke határozza meg.
A "megfelelő mennyiség" betartása azért nagyon fontos, mert nem csak a hiány, de a túlzott bevitel is káros az egészségre. A modern táplálkozástudományi kutatások eredményei is igazolják a régi mondást, mely szerint "Minden méreg és semmi se méreg, a dózis határozza meg azt, hogy mi a méreg" (Paracelsus).
Az emberi szervezetben eddig kimutatott ásványi anyagok:
Esszenciális, azaz feltétlenül szükséges makroelemek: kalcium, foszfor, nátrium, kálium, magnézium, klór, kén.
Esszenciális mikroelemek: vas, réz, kobalt, cink, mangán, jód, molibdén, fluor, szelén, króm.
Valószínűleg esszenciális mikroelemek: nikkel, ón, szilícium, vanádium.
Ismeretlen funkciójú nyomelemek: alumínium, kadmium, ólom, arzén, bárium, stroncium, higany, ezüst, arany, antimon.
Makroelemek
Makroelemen azt az ásványi anyagot értjük, amely szervezetünk számára naponta néhány száz milligramm vagy éppen néhány grammnyi mennyiségben szükséges.
Foszfor (P)

Szükséges az idegrendszer működéséhez, fehérjeszintézishez és enzimek működéséhez is. Csökkenti az ízületi gyulladás fájdalmait és enyhíti a cukorbetegek fáradtásgérzetét.
A foszfor szinte minden élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben. Hiányállapotával nem is igazán alakulhat ki, mert az élelmiszeripar - elsősorban savanyító adalékanyagként - egyre több foszfort használ fel, általában foszforsavként. Hiánya vesebetegség, alultápláltság, alkoholmérgezés vagy súlyos égés esetén alakulhat ki, ami aluszékonysággal, izomgyengeséggel és a csontok gyengülésével jár.
A foszfor túlzott bevitelének érelmeszesedés, keringési zavar és bőrviszketés lehet a következménye.
Napi szükséglet
Felnőttek esetében napi 620 mg a foszforszükséglet. Serdülők, idősek, terhesek esetében ez az érték magasabb.
Klór (Cl)
Az emberi szervezet kb. 0,15% klórt tartalmaz, amely a gyomorsósav részeként, az emésztésben, a nátriumhoz, illetve káliumhoz kötött kloridion formájában, a só-víz háztartásban, és a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik fontos szerepet. A klorid bevitele főleg a konyhasó bevitelét jelenti. A nátrium-klorid 50%-kal nagyobb tömegű kloridot tartalmaz, mint nátriumot, és ez az arány megszabja a bevitel mértékét.
Napi klórbevitele egy átlag embernek sajnos magas, ami sós ételeknek és a klórozott csapvíznek köszönhető. Külső pótlást abszolút nem igényel a szervezet belőle. Túladagolása hosszú távon allergiát, asztmát és rákot okoz.
Nátrium (Na)

A felnőtt szervezetben mintegy 83-97 g közötti mennyiségű nátrium található, ennek 60-65%-a kicserélhető formában, a test víztereiben, 35-40%-a kötött formában, a csontokban, a kötőszövetekben található.
Hőségben vagy intenzív testedzés során izzadással nátriumot is veszít a szervezetünk, aminek pótlása nagyon fontos, mivel felléphet szédülés, alacsony vérnyomás, izomgörcs. Ugyancsak nátriumpótlásra szorulnak a hányással és hasmenéssel járó, elhúzódó betegségekben szenvedők. Az alacsony nátriumszint következménye akár kiszáradás is lehet.
Kalcium (Ca)

Optimális mennyiség:
felnőttek: 800 -1500 mg/nap
terhes, szoptató anyák: 1200 mg/mg
gyerekek (8-18 év): 800-1000 mg/nap
csontritkulás megelőzésére: 1200 mg/nap
sportolók: 1500-1900 mg/nap
Megfelelő mennyiség bevitelének főleg gyerekkorban van nagy jelentősége, mivel a csontos felépítése ekkor történik, közreműködik a maximális csöntsűrűség kialakulásában.
Az alacsony kalciumszint idegrendszeri tüneteket, depressziót, zavartságot, izomfájdalmakat, görcsöket, és súlyos esetben szívritmuszavart is okozhat. A magas só- és állati eredetű fehérjefogyasztás megnövelheti a kalcium veséken át történő kiválasztását.
A magas kalciumszint székrekedést, hányingert, étvágytalanságot, hallucinációkat, vesekövességet, és az alacsony kalciumszinthez hasonlóan izomgyengeséget és szívritmuszavart okozhat. Túladagolás esetén lerakódik az érfalakon és a vesékben trombózist vagy vesekövet okoz.
Természetes forrásai: Kalciumban a tej és a tejtermékek, valamint az olajos magvak a leggazdagabbak.
Magnézium (Mg)
Nélkülözhetetlen a csont- és fogképződéshez, az ingerület átviteléhez és az izomösszehúzódáshoz. Elősegíti a hatékony enzimtermelést, szerepet játszik a fehérjék, nukleinsavak, zsírok, szénhidrátok anyagcseréjében. Részt vesz a táplálék energiatartamának felszabadításában és a sejtfal védelmében. Szükséges az izmok működéséhez, elernyedéséhezvalamint az egészséges idegi és szívműködéshez beleértve a szívizmot is. Csökkentheti a szívinfarktus kockázatát, mivel segíti a szívműködést és normalizálja a keringést. Csökkenti ill. normális értékre állítja be a koleszterinszintet. Kálcimmmal együtt természetes nyugtatószerként hat. A szervezetben a nagy része, 60% a csontokban található, míg az izmokban kb 30%.
A magnézium hiányára utaló jelek a következő tünetek együttesen:
Idegesség, ingerlékenység, enyhe szorongás, átmeneti fáradtságérzet, enyhébb alvászavarok, izomgörcsök, lábikra görcs, zsibbadás.
Magnéziumhiány léphet fel a következő esetekben:
Diéta , fogyókúra, alkoholizmus. Hasmenés, hányás, vízhajtók szedése - pl vese, vagy szívbetegeknél.
Fokozott magnézium igény
Terhességben, sportoláskor, legyengült szervezet rehabilitációjakor, idős korban tavasszal a kerti munkák kezdetekor.
A magnézium legnagyobb mennyiségben a zöldségfélékben, a hüvelyesekben, a különböző gabonafélékben (főleg azok héjában), a gyümölcsökben, a tejtermékekben és a halfélékben található meg.
Napi ajánlott adagja 300 mg.
Kálium (K)

Az alacsony káliumszintnek (hipokalémia) tünete lehet az izomrángás, izomgyengeség, és súlyos esetben a szívritmuszavar. Káliumhiány általában súlyos hányás, hasmenés következtében alakul ki, de mivel a legtöbb élelmiszer tartalmaz káliumot, könnyen pótolható.
Magas káliumszint (hiperkalémia) is kialakulhat, elsősorban Addison-kórban, veseelégtelenségben, vagy súlyos zúzódásos sérülés, égés estén, aminek súlyos esetben szívritmuszavar vagy szívleállás is lehet a következménye.
Kén (S)

Semlegesíti a cigarettafüst és légszennyezés okozta mérgező hatásokat. Megtalálható a tojásban, a lencsében, a sertés- és marhahúsban, a babban és a zöldborsóban. Nincs megállapított napi szükséglet, mivel a rendszeresen, és megfelelően fehérjét fogyasztóknak nincs szükségük kén pótlására, egyéb étrend-kiegészítők formájában.
Egészségpénztári partnereinkről és egyéb kedvezményekről itt tájékozódhat: http://www.r-medical.hu/partnereink